Kapcsolt trustok, közös adómentes értékhatár, külföldi struktúrák: mikor növeli és mikor csökkenti a bizalmi vagyonkezelés a család vagyonadó-terhét?

ZYRA Consulting

Összefoglaló

A vagyonadó-tervezet a bizalmi vagyonkezelést és a magánalapítványt önálló adóalanyként kezeli, saját, 1 milliárd forintos adómentes értékhatárral. Hogy egy trust növeli vagy csökkenti a család vagyonadó-terhét, az a vagyon nagyságától és megosztásától függ:

  • Egy értékhatár a kapcsolt trustoknak. A kapcsolt trustok, például egy házaspár két trustja, az 1 milliárd forintos értékhatárt együttesen is csak egyszer vehetik igénybe.
  • Kisebb vagyonnál többletteher, nagyobbnál megtakarítás. Ha a trust miatt a házastársak saját értékhatára kihasználatlan marad, az adóteher nő; ha mindhárom értékhatár kihasználható, csökken.
  • A külföldi trust nem feltétlenül minősül külföldinek. Magyar illetőségű vagyonrendelő esetén a tervezet vélelmezi, hogy a trust tényleges irányítása Magyarországon történik, és ekkor teljes vagyona adóköteles.

A cikk a Pénzügyminisztérium által 2026. október 6-án társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezeten alapul, a végleges törvény ettől eltérhet. A példában szereplő család kitalált.

1. A szabály

A tervezet szerint vagyonkezelési adóalanynak minősül a bizalmi vagyonkezelésben kezelt vagyon, a magánalapítvány, valamint a nem magyar jog alapján létrejött, hasonló rendeltetésű szervezet vagy jogviszony (2. § 41. pont). A trust saját vagyona után önállóan adózik, a magánszemélyekkel azonos módon: az 1 milliárd forintot meghaladó nettó vagyonrész után évi 1%-kal.

Szabály Gyakorlati jelentősége
Önálló adóalany A trust vagyona nem a vagyonrendelőnél és nem a kedvezményezettnél, hanem a trustnál adózik.
Kapcsolt trustok Kapcsoltnak minősülnek azok a trustok, amelyeknek azonos a vagyonrendelője, vagy amelyek vagyonrendelői egymás hozzátartozói, illetve kapcsolt vállalkozásai (24. § (3) bekezdés).
Közös értékhatár A kapcsolt trustok az 1 milliárd forintos értékhatárt évente együttesen, egy alkalommal vehetik igénybe (24. § (4) bekezdés).
Az értékhatár megosztása Nyilatkozattal megosztható; nyilatkozat hiányában a trustok létrejöttének sorrendje az irányadó (24. § (6) bekezdés).
Belföldi trust Teljes belföldi és külföldi vagyona adóköteles.
Külföldi trust Kizárólag a magyarországi ingatlan és az ahhoz kapcsolódó jogok, a magyar társasági részesedés, valamint a magyarországi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló részesedés után adózik (4. § (2) bekezdés).

2. Számítás: mikor jár többletteherrel a trust?

A példában egy házaspár, Péter és Eszter családi vagyonát vizsgáljuk. Magyar illetőségű magánszemélyként mindkettőjüket megilleti a saját 1 milliárd forintos értékhatár, a trustokat pedig egy közös. A kérdés az, hogy ezek az értékhatárok milyen mértékben használhatók ki.

2.1 3 milliárd forintos családi vagyon

A vagyon elhelyezése Adóalap Éves vagyonadó
Saját néven, egyenlő arányban (1,5 + 1,5 milliárd) 0,5 + 0,5 milliárd 10 millió Ft
2,4 milliárd egy trustban, 0,3 + 0,3 milliárd saját néven 1,4 milliárd (a trustnál) 14 millió Ft
2,4 milliárd két trustban (1,2 + 1,2), 0,3 + 0,3 milliárd saját néven 1,4 milliárd (a két kapcsolt trustnál együttesen) 14 millió Ft
A teljes 3 milliárd a trustban 2 milliárd 20 millió Ft

Ebben az esetben a trust évi 4 millió forinttal magasabb adóterhet eredményez, mintha a vagyon a házastársak nevén maradt volna. Péter és Eszter saját értékhatárából egyenként mindössze 300 millió forint kerül kihasználásra. Két külön trust létrehozása sem változtat ezen, mivel a házastársak trustjai kapcsoltnak minősülnek.

2.2 6 milliárd forintos családi vagyon

A vagyon elhelyezése Adóalap Éves vagyonadó
Saját néven, egyenlő arányban (3 + 3 milliárd) 2 + 2 milliárd 40 millió Ft
3 milliárd trustban, 1,5 + 1,5 milliárd saját néven 2 milliárd (trust) + 0,5 + 0,5 milliárd 30 millió Ft

Nagyobb vagyon esetén a helyzet megfordul: mindhárom adómentes értékhatár kihasználható, így a trust évi 10 millió forint megtakarítást eredményez.

A példa egyszerűsített: minden változatban azonos értékeléssel számol, és nem veszi figyelembe a tartozásokat, a vagyonátruházás adóvonzatait és a házassági vagyonjogi szerződést.

3. Határesetek

3.1 A Magyarországról irányított külföldi trust

Belföldinek minősül a magyar jog alapján létrejött trust, valamint az a külföldi trust is, amelynek tényleges irányítási helye Magyarországon van. Tényleges irányítási hely az az állam, ahol a trust működésének egészére vonatkozó meghatározó döntéseket ténylegesen meghozzák (2. § 35. pont).

A tervezet ehhez vélelmet is fűz: ha bármely vagyonrendelő vagy alapító belföldi illetőségű magánszemély, az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a trust tényleges irányítása Magyarországon történik. Egy liechtensteini vagy ciprusi trust tehát magyar vagyonrendelő esetén főszabály szerint belföldinek minősül, és teljes vagyona adóköteles. A vélelem megdöntéséhez azt kell igazolni, hogy a meghatározó döntéseket ténylegesen külföldön hozzák meg, és nem csupán formálisan hagyják jóvá ott.

3.2 A gyermekek mint kedvezményezettek

A trust vagyona a trustnál adózik, nem a kedvezményezett gyermekeknél. Amit azonban egy kiskorú gyermek a trusttól megkap, az már saját vagyonának részét képezi, a kiskorú vagyonát pedig a szülői felügyeletet gyakorló szülő adóalapjában kell figyelembe venni (7. § (4) bekezdés). Kivételt képez az öröklés útján és a saját keresményből szerzett vagyon, amely a gyermek saját adóalapjába tartozik. A tervezet nem ad egyértelmű választ arra, hogy egy trust általi juttatás melyik kategóriába sorolandó.

4. Nyitott kérdések

  • Indokolt-e a vagyon visszaszármaztatása? Ha a trust többletterhet jelent, kézenfekvő lehet a vagyon egy részének visszajuttatása a házastársakhoz. Ennek azonban önálló adóvonzatai lehetnek, és a trust eredeti céljaival is ellentétes lehet.
  • Hol húzódik a határ az adótervezés és az adóelkerülés között? Egy olyan vagyonmegosztás, amelyben minden adóalanyra pontosan 1 milliárd forint jut, formálisan nullára csökkenti az adót. A tervezet általános visszaélés-ellenes szabálya szerint azonban az adóalap-megállapítási szabályok megkerülését célzó jogügylet nem minősül rendeltetésszerű joggyakorlásnak.
  • Mi történik, ha a trust belföldi státusza év közben megszűnik? Ilyenkor az adóév a megszűnést megelőző napig tart. Hogy ez pontosan mely időpont vagyoni állapotára vonatkozik, a tervezet szövegéből nem egyértelmű.

5. Javasolt lépések

  1. A család teljes vagyonára vetített adóteher kiszámítása minden lehetséges változatban: magánszemélyként, trustban és megosztva.
  2. A kapcsolt trustok azonosítása, és az értékhatár megosztásáról szóló nyilatkozat előkészítése.
  3. Külföldi trust esetén annak dokumentálása, hol és ki hozza meg a meghatározó döntéseket.
  4. A trust megszüntetése vagy átalakítása kizárólag a végleges törvény és valamennyi adóvonzat ismeretében.

Bizalmi vagyonkezelésben vagy magánalapítványban tartja vagyonát? Próbálja ki vagyonadó-kalkulátorunkat, vagy foglaljon díjmentes, 15 perces konzultációt.

A cikk általános tájékoztatás, nem minősül adótanácsadásnak. Konkrét döntés előtt adószakértő bevonása javasolt.

Források