Hogyan értékeli a vagyonadó-tervezet a startup-részesedést, a kriptoeszközt és az ingatlant, és miért keletkezhet adófizetési kötelezettség értékesítés nélkül is?
ZYRA Consulting
Összefoglaló
A vagyonadó nem a vagyon gyarapodását, hanem annak teljes állományát terheli, így azt is érintheti, aki eszközeit soha nem értékesítette. Egy startup-alapító példáján mutatjuk be, hogyan értékeli a tervezet a társasági részesedést, a kriptoeszközt, az ingatlant és a gépjárművet, és miért bír kiemelt jelentőséggel a kriptoeszközök fordulónapi árfolyama.
Az esettanulmány a Pénzügyminisztérium által 2026. október 6-án társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezeten alapul, a végleges törvény ettől eltérhet. A szereplő kitalált, a számok szemléltető jellegűek.
1. Az eset
Dániel 35 éves, magyarországi adóügyi illetőségű magánszemély. Vagyona a 2026. december 31-i fordulónapon a következő elemekből áll:
| Vagyonelem | Tényállás |
|---|---|
| Társasági részesedés | 40%-os részesedés egy 2020-ban alapított, tőzsdén nem jegyzett szoftverfejlesztő társaságban. Adózott eredmény 2023 és 2025 között: 150, 300 és 450 millió Ft. 2025-ben 2 milliárd Ft tőkebevonás, 10 milliárd Ft-os értékelés mellett. |
| Kriptoeszköz | 33 bitcoin, 2020 áprilisában mintegy 71 millió Ft-ért vásárolva, azóta nem értékesítve |
| Lakóingatlan | 120 m²-es lakás a XII. kerületben, 2022-ben 150 millió Ft-ért vásárolva |
| Gépjármű | Sportautó, 2024-ben 65 millió Ft-ért vásárolva |
| Tartozás | Nincs |
Az eset időrendje
2. A vagyon értéke a vagyonadó szerint
A vagyonadó nem a piaci értékből, hanem a tervezet saját értékelési szabályaiból indul ki. Dániel vagyonelemei ezek alapján a következőképpen alakulnak:
| Vagyonelem | Értékelési szabály | Érték |
|---|---|---|
| Társasági részesedés (40%) | Képlet: a saját tőke egyharmad, a hozamérték kétharmad súllyal, kisebbségi kedvezménnyel | 693 millió Ft |
| Kriptoeszköz (33 BTC) | Egy rendszeres kereskedést biztosító platform december 31-i záróárfolyama, forintra átszámítva | kb. 900 millió Ft |
| Lakóingatlan | A 2022-es vételár, a hivatalos lakásárindex alapján indexálva | kb. 200 millió Ft |
| Gépjármű | Összehasonlítható járművek dokumentált piaci ára | kb. 50 millió Ft |
| Nettó vagyon | kb. 1 843 millió Ft |
Az 1 milliárd forintos értékhatár feletti 843 millió forintra vetítve az évi 1%-os vagyonadó mintegy 8,4 millió forint. A lakás után megfizetett helyi adó és a gépjárműadó a fizetendő adóból levonható.
A lakás indexált értéke (mintegy 33%-os áremelkedést feltételezve) és a gépjármű értéke becslés.
A társasági részesedés: 4 milliárd helyett 693 millió forint
A befektetők a társaságot 10 milliárd forintra értékelték, ami alapján Dániel részesedése 4 milliárd forintot érne. A tervezet azonban a tőzsdén nem jegyzett részesedéseket nem a befektetői értékelés, hanem egy képlet alapján veszi figyelembe, amely két tényezőre épül: a társaság vagyonára (saját tőke) és jövedelemtermelő képességére (hozamérték).
| Lépés | Tartalom | Érték |
|---|---|---|
| 1. Saját tőke | A tulajdonosi és befektetői tőke, valamint a társaságban visszatartott nyereség: 30 millió Ft jegyzett tőke, 900 millió Ft visszatartott nyereség és 2 000 millió Ft befektetői tőke | 2 930 millió Ft |
| 2. Hozamérték | Az utolsó három lezárt üzleti év átlagos adózott eredménye (300 millió Ft) 15%-os tőkésítési rátával, vagyis az az összeg, amelynek 15%-a 300 millió Ft | 2 000 millió Ft |
| 3. A társaság értéke | 1/3 × 2 930 + 2/3 × 2 000 | 2 310 millió Ft |
| 4. A 40%-os részesedés | A társaság értékének 40%-a | 924 millió Ft |
| 5. Kisebbségi kedvezmény után | Kisebbségi részesedésnél 25%-os, 33% alatt 30%-os csökkentés | 693 millió Ft |
A képlet szerinti érték a befektetői értékelésnek mindössze hatoda. Ennek oka, hogy a befektetők a társaság jövőbeli növekedését árazzák, a képlet viszont kizárólag a mérlegadatokra és a múltbeli eredményekre támaszkodik. Mivel a saját tőke meghaladja az 500 millió forintot, a tervezet szerint rejtett tartalékokkal is korrigálni kell; a példában feltételezzük, hogy ez az értéket nem módosítja.
3. Realizálatlan nyereségadó-e a vagyonadó?
Nem, a két adónem eltérő alapot terhel. A realizálatlan nyereségadó a vagyon értéknövekedését adóztatja, értékesítés nélkül is. A vagyonadó ezzel szemben a vagyon teljes állományát, pontosabban annak 1 milliárd forint feletti részét terheli, függetlenül attól, hogy az adott évben nőtt, csökkent vagy változatlan maradt.
A különbség akkor válik szemléletessé, ha a kriptoeszköz értéke egy év alatt jelentősen elmozdul:
| A kriptoeszköz értékének változása | Realizálatlan nyereségadó (szemléltető 15%-os kulccsal) | Vagyonadó (1%) |
|---|---|---|
| 40%-os emelkedés, 1 260 millió Ft-ra | mintegy 54 millió Ft | 12,0 millió Ft |
| Változatlan érték, 900 millió Ft | 0 Ft | 8,4 millió Ft |
| 40%-os csökkenés, 540 millió Ft-ra | 0 Ft | 4,8 millió Ft |
Kedvező években a vagyonadó lényegesen kisebb terhet jelent, mint egy nyereségadó; kedvezőtlen években viszont akkor is fizetni kell, ha a vagyon értéke csökkent.
A két adónem mégis összefügg. Dániel kizárólag a kriptoeszköz értéknövekedése miatt válik adóalannyá: társasági részesedése, lakása és gépjárműve együttesen 943 millió forintot ér, ami nem éri el az értékhatárt. A realizálatlan nyereség tehát a küszöb fölé emeli, az adó azonban ezt követően évről évre a teljes vagyonértéket terheli. Közgazdasági értelemben a vagyonadó egy feltételezett hozamra kivetett adóként is felfogható: évi 5%-os hozam mellett az 1%-os vagyonadó a hozam egyötödét vonja el.
A vagyonadó összegei Dániel teljes vagyonával számolnak. A 15% a kriptoeszközökből származó jövedelem személyijövedelemadó-mértéke, amely kizárólag a realizált nyereséget terheli.
4. A kriptoeszközök fokozott érzékenysége
A tervezet a kriptoeszközöket szigorúbban értékeli, mint más befektetéseket: az év végi állományt egy rendszeres kereskedést biztosító platform december 31-i nyilvános záróárfolyamán kell figyelembe venni, átlagolás nélkül. Referenciaár hiányában a piaci értéket az adózónak kell igazolnia.
| Vagyonelem | Értékelés a tervezet szerint |
|---|---|
| Tőzsdei részvény | 20 kereskedési nap átlagárfolyama; ha ez több mint 10%-kal eltér a 30 napos átlagtól, az alacsonyabb érték az irányadó |
| Befektetési jegy | Nettó eszközérték |
| Nemesfém | A nemesfém mennyisége és a nemzetközi referenciaár |
| Kriptoeszköz | A december 31-i záróárfolyam, átlagolás nélkül |
Míg a tőzsdei részvényeknél a tervezet kisimítja a rövid távú árfolyam-ingadozást, a legvolatilisebb eszközcsoportnál egyetlen nap záróára határozza meg az adóalapot. Dániel bitcoinállományának értéke az egyes években a következőképpen alakult:
| Időpont | A 33 BTC értéke |
|---|---|
| 2020. április (beszerzés) | 71 millió Ft |
| 2021. december 31. | 498 millió Ft |
| 2022. december 31. | 204 millió Ft |
| 2024. december 31. | 1 219 millió Ft |
| 2025. december 31. | 949 millió Ft |
| 2026. október 12. | 895 millió Ft |
Az időzítés további kockázatot hordoz. Az adót a december 31-i érték alapján kell megállapítani, megfizetése azonban csak a következő év augusztus 31-ig esedékes, adóelőleg nélkül. 2021. december 31. és 2022. augusztus 31. között a bitcoin dollárárfolyama 57%-kal csökkent. Az adózó ilyen esetben a fizetés időpontjában már nem létező vagyonérték után adózik, és ha az adó megfizetéséhez kriptoeszközt értékesít, az ügylet jövedelemadó-kötelezettséget is keletkeztethet. A NAV kérelemre legfeljebb 12, kivételesen 24 hónapos fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyezhet.
5. További tényezők
A részesedés részleges értékesítése. Ha Dániel részesedésének egytizedét a befektetői értékelésnek megfelelő áron értékesíti, mintegy 400 millió forint készpénzhez jut, amely teljes összegében az adóalap részévé válik. Ugyanez a részesedéshányad a képlet szerint mintegy 69 millió forintot ért. Egy másodlagos értékesítés vagy exit így a vagyon tényleges gyarapodása nélkül is több mint 330 millió forinttal növelheti az adóalapot.
A befektetői értékelés megítélése. A tervezet nem rendezi egyértelműen, hogy a NAV hivatkozhat-e a képlet alkalmatlanságára, ha egy friss befektetői kör lényegesen magasabb értéket mutat. A tervezet mintájául szolgáló svájci gyakorlat a felfutási szakaszban lévő vállalkozásoknál kifejezetten figyelmen kívül hagyja a finanszírozási körök árát; a magyar tervezet ilyen rendelkezést nem tartalmaz.
6. Nyitott kérdések
- Melyik platform árfolyama irányadó? A tervezet nem jelöl meg konkrét kereskedési platformot. A záróárak platformonként eltérhetnek, ezért az alkalmazott forrást dokumentálni szükséges.
- Lesz-e átlagolás a kriptoeszközöknél? A részvényekre vonatkozó simítás a kriptoeszközöknél hiányzik; a társadalmi egyeztetés nyomán ez még módosulhat.
- Mi minősül újonnan alapított társaságnak? Az új társaságokra külön értékelési szabályok vonatkoznak, amelyek időbeli hatálya a végleges szövegből derül ki.
7. Javasolt lépések
- A részesedés értékének meghatározása a törvényi képlet szerint, a rejtett tartalékok vizsgálatával.
- A kriptoeszközök december 31-i állományának dokumentálása tárcánként, az alkalmazott árfolyamforrás rögzítésével.
- Likviditási terv kialakítása a 2027. augusztus 31-i fizetési határidőre.
- Az esetleges részesedés-értékesítés vagy exit időzítésének vizsgálata a vagyonadó szempontjából is.
Szeretné tudni, hogyan alakul az Ön vagyonadója? Próbálja ki vagyonadó-kalkulátorunkat, vagy foglaljon egy díjmentes, 15 perces konzultációt.
Az esettanulmány általános tájékoztatás, nem minősül adótanácsadásnak. Konkrét döntés előtt adószakértő bevonása javasolt.
Források
- Pénzügyminisztérium – Társadalmi egyeztetés a vagyonadóról szóló törvényjavaslatról
- A törvényjavaslat normaszövege (PDF)
- A törvényjavaslat tartalmi összefoglalója (PDF)
- Cryptofalka – A tervezett vagyonadó a kriptót is az év végi árfolyamon számolná
- Bucher Tax – Vagyonadó és startupok Svájcban
- StatMuse – Bitcoin napi záróárfolyamok
- X-rates – USD/HUF historikus árfolyamok
- CoinGecko – Bitcoin aktuális árfolyam
- MNB – hivatalos devizaárfolyamok